Vaskapu-szoros (Románia)

A Duna Szerbia és Románia közös határfolyója, ennek mintegy 134 km-es része a Vaskapu-szoros. Ezt a természeti csodát a román oldalon is közúton végigkövethetjük. Észak felől az 57-es úton Alsópozsgásnál (Pojejejna) érjük el a Duna partját, majd Orsovánál az E70-es, alias 6-os úton 142 km után Szörényvárnál (Drobeta-Turnu Severin) távolodunk el a Dunától.

A Vaskapu-szoros tulajdonképpen egy rendszer, ami több szoros láncolatából áll. Elsőként még Galambóc előtt egy dombon találjuk Lászlóvár utolsó álló várfalát, az erődöt Zsigmond király építtette Galambóc töröktől való visszafoglalása érdekében. Itt az eredeti Széchenyi-úton haladunk, amiről az út mellett a sziklafalon egy márvány tábla emlékezik meg. 

Útközben a Galambóci-szoroson haladunk át először, ami a szerb oldalon álló Galambóc váráról kapta nevét. Majd a Gospodin Vir szurdok következik 500 m magas sziklafalaival. Szinice falu alatt láthatjuk a XVI. századi Tricule vár maradványait, a vízből kiálló három tornyot. 

Ezután jön a legszűkebb rész, vagyis a Nagy Kazán-szoros, ahol a duzzasztás előtt is 75 méteres volt a vízmélység. Dunatölgyes déli részén a kocsma mögött megkereshetjük a sárga háromszög jelzésű túristautat, ha szeretnénk magasból is kiélvezni a látványt. A Nagy Kazán-szoros peremére a séta kb. háromnegyed órát tart. Valamivel lejjebb a dunatölgyesi Decebál híd felett láthatjuk a sziklába vésve Decebál utolsó dák király 40 méter magas arcképét. És amint újra kiszélesedik a Duna, a szerb oldalon van a sziklában Traianus császár táblája, de leginkább csak hajóról látható.

Ha van Nagy, akkor következik a Kis-Kazán-szoros is. A legutolsó kapu pedig a Sip szurdok, ahol a Duna a Havasalföldre lép.

A Vaskapu-szoros neve minden nép nyelvén, aki át akartak itt hatolni, hasonló, mert a történelem folyamán olyan fontos akadályt jelentett, mintha a területet vaskapu zárta volna el. A Római Birodalomban a kelet-európai terjeszkedés egyik fontos állomása volt, Tiberius császár erődöt emelt (Columbaria ma Galambóc) és hajóvontatásra alkalmas utat vájatott a sziklákba, Traianus császár pedig hidat is építtetett itt a Dunán, amiről egy kőtábla is megemlékszik.

A Duna és a Vaskapu szabályozása Széchenyi megbízására, Vásárhelyi Pál tervei szerint, de végül csak 1896-ban készült el. A XX. században két erőmű is épült itt, az első erőmű építésekor a duzzasztás miatt eltűnt az Ada Kaleh sziget. De a szabályozás hatására ma Orsova óvárosát is a kikötő mélyén találjuk.