Vaskapu-szoros (Románia)

A Duna a déli szakaszán Szerbia és Románia határfolyója, aminek mintegy 134 km-es része a Vaskapu-szoros. A folyóvölgy évmilliók óta választja el földrajzilag a Balkán félszigetet a Kárpát medencétől. A Vaskapu-szoros tulajdonképpen egy kanyon-rendszer, ami több szoros láncolatából áll. Ezt a természeti csodát a szerb és a román oldalon is közúton végigkövethetjük.

Ebben a bejegyzésben a román oldalon haladunk végig északról déli irányba.

Észak felől az 57-es úton Alsópozsgásnál (Pojejejna) érhetjük el a folyó partját, majd 142 km után Szörényvárnál (Drobeta-Turnu Severin) távolodhatunk el a Dunától. Szerbiából Galambócnál átkompozhatunk a román oldalra.

1. Galambóci-szoros

Alsópozsgásról indulva, még mielőtt a szerb oldalon feltűnne Galambóc, egy dombon találjuk Lászlóvár utolsó álló várfalát. Az erődöt Zsigmond király építtette azért, hogy Galambócot vissza tudja foglalni a töröktől. Ezen a szakaszon az eredeti Széchenyi-úton haladunk, amiről az út mellett a sziklafalon egy márványtábla emlékezik meg.

Az Al-Duna szabályozását Széchenyi István kezdeményezte és Vásárhelyi Pál tervei alapján 1896-ra valósult meg.

A völgyszorosnak ezt a részét Galambóci-szorosnak nevezik, ami a szerb oldalon álló Galambóc váráról kapta nevét.

2. Ljupovska völgy és Gospodin Vir

Továbbhaladva először a Ljupovska völgy, majd 500 m magas sziklafalaival a Gospodin Vir szurdok következik. Szinice falu alatt láthatjuk a XVI. századi Tricule vár maradványait, azaz a vízből kiálló három tornyot. 

3. Nagy Kazán-szoros

A legszűkebb rész a Nagy Kazán-szoros, ahol a duzzasztás előtt is 75 méteres volt a vízmélység. Ha szép panorámában szeretnénk gyönyörködni, akkor Dunatölgyestől (Dubova) délre megkereshetjük a sárga háromszög jelzésű turistautat és felmászhatunk a Ciucarul Mare tetőre (44.60802531656875, 22.264791564961975), így magasból is kiélvezhetjük a látványt. Ezen az úton a Nagy Kazán-szoros peremére a séta kb. 1,5 km. 

4. Kis Kazán-szoros

A Nagy után következik a Kis-Kazán-szoros. Az út mellett találjuk a Mraconia ortodox kolostort és nem sokkal később a dunatölgyesi Decebál hídról láthatjuk a sziklába vésve az utolsó dák király, Decebál 40 méter magas arcképét. A szobrot 10 éven át faragták és egymillió dollárba került az elkészítése, amit egy román milliárdos finanszírozott. Bár nincs kézzelfogható emlék Decebál király létezésére, de ettől függetlenül a szobor 2004 óta vonza a látogatókat.

Ókori emlék is található ezen a szakaszon. Ahol újra kiszélesedik a Duna, a szerb oldalon van a sziklában Traianus császár táblája, de ez leginkább csak hajóról látható.

5. Sip szurdok

A legutolsó kapu pedig a Sip szurdok, ahol a Duna a Havasalföldre lép. A Vaskapu-szorosban található két erőművet ezen a szakaszon építették fel, az egyiket a szerb, a másikat a román oldalon. Az erőműveknek nemcsak energetikai jelentősége van, hanem a duzzasztógát segíti a kiegyensúlyozott dunai hajózást is. Sajnos az első erőmű építésekor a duzzasztás miatt eltűnt az Ada Kaleh sziget, és a szabályozás hatására ma Orsova óvárosát is a kikötő mélyén találjuk.

Miért vas a kapu?

A Vaskapu-szoros neve minden nép nyelvén - aki át akartak itt hatolni - hasonló, mert a történelem folyamán olyan fontos akadályt jelentett, mintha a területet egy nehéz vaskapu zárta volna el. A Római Birodalomban a kelet-európai terjeszkedés egyik fontos állomása volt. Tiberius császár erődöt emelt (Columbaria ma Galambóc) és hajóvontatásra alkalmas utat vájatott a sziklákba, Traianus császár pedig hidat is építtetett itt a Dunán. Az ókori világ legnagyobb hídjáról egy kőtábla is megemlékszik, illetve a híd maradványait Szörényvárnál láthatjuk.

Motoros túrán jól kiépített utat és bőséges szálláskínálatot találunk a Vaskapu -szorosnál. Mindenképpen megér egy kanyart.